A XVI. századi Magyarvalkón élő Valkai András korának színvonalához képest magas fokú műveltséggel rendelkező értelmiségi volt.
Az egyházi és világi értelmiség a XVI. század elején már nemcsak latinul, hanem magyarul és németül is írásba tudta foglalni mondanivalóját. Hunyadi János még írástudatlan volt ám halála után száz évvel szinte minden erdélyi nemes férfi tudott írni-olvasni. A falvakban lassabb volt a fejlődés, noha már a XIV. század végétől kezdve vándordiákok segítették ki a falvakat írásbeliségben, az írás-olvasás még évszázadokig nem hódította meg a falvak népét az akkori Magyarországon.
Az 1540-ben született Valkai András elődei már a XV. században is Kalotaszeg ismert családjai közé tartoztak. Apja István birtokos nemes, anyja Szentpáli Borbála, a feltételezések szerint a vízaknai királybíró családjából származott. 1668-ban kötött házasságot Kecseti Zsófiával és két fiúk született, Boldizsár és Zsigmond.
A kolozsvári Unitárius Főiskolai tanulmányait követően a gyulafehérvári fejedelmi kancellárián találjuk, írnokként Csáki Mihály – János Zsigmond erdélyi fejedelem nevelője – kezei alatt.
A törvénykezési időszakban a fejedelmi székhelyen lévő irodájában tartózkodik, ahol országgyűlési végzések, diplomáciai, hadi és pénzügyi megbízatások, adománylevelek írásával foglalkozik. Báthory István erdélyi fejedelem 1586-ban bekövetkezett haláláig, a fejedelem ítélőszékének ülnöke.
A valkói családi birtok ügyeinek intézése mellett a könyvszerető, széles érdeklődési körű, humanista gondolkodású Valkai – kortársaihoz, Istvánffy Pálhoz, Tinódi Lantos Sebestyénhez, Ráskai Gáspárhoz hasonlóan - olvasmányaiból kitűnő érzékkel választja ki és önti verses formába a kor emberét érdeklő témákat.
Bonfini elbeszélése alapján 1567-ben dolgozza fel a felesége elcsábításáért a királynén bosszút álló Bánk bán történetét, mely később Katona József feldolgozásában vált igazán híressé.
Az Ős-Bánk bánként ismert művet Heltai Gáspár nyomdájában jelentették meg. Az első kiadás sajnos elkallódott, második alkalommal Heltai históriás énekeskönyvében (Cancionalé) látott napvilágot az írás, melynek népszerűségét bizonyítja, hogy a XVI. Században összesen 6 kiadást ért meg.
A másik hazai témájú verse a magyar királyok eredetéről szóló verses krónika, a „Genealogia historia Regum Hungariae ab Adam Protoplasta ad Serenissimum usque Johannem Secundum Regem, etc. Az Magyar Királyoknac eredetekről és nemzetségekről való szép Historia, Az első Adamtol fogua, az Felséges masodic Janos Kiralyig: Mellyet az ő hazaihoz, és Feidelméhez való hiuséggel Magyar versekbe szerzet Walkay Andras. Colosvarat, 1576.”
A 811 versszakos mű, melyben Valkai a nagy királyok családfáját állítja egybe – a kor igényeinek megfelelően – kiemelve a Szapolyai család, és közülük is János Zsigmond fejedelem régi eredetét, a Heltai nyomdában látott napvilágot.
Valkai András megénekelt még két idegen témát is. A „Cronica, melyben megirattatik Prister Johannis, azaz a nagy János pap császárnak ... birodalma, 1573” című műben János pap csodálatos keleti birodalmáról, mesés történetéről, népének különleges szokásairól ír, Jean Maundeville XIV. századi liège-i orvos útleírása és Paulus Jovius olasz humanista történeti műveire alapozva.
„A Historia, ének szerént szerezve az longobárdusok tized királyáról Andoinusról és annak fiáról Alboinusról (1579)” című történet a longobárd királymondákból merítve témáját Alboinusról és a legyőzött gepida király lányáról, Rosamundáról szól. A költői hangulatú históriát Paulus Diaconus X. századbeli longobárd történetéből vette át Bonfini, és ez alapján szedte versbe Valkai András.
A két Barbarossa-testvér krónikájában V.Károly császár hadjáratait beszéli el, “Cronica, avagy szép historiás Enec, Miképpen Hariadenus, Tengeri toluay, Barbarossa, és
Bassaua löt, És miképpen ez által Sulimann Császár à Tengert, soc födleket, varakat, és városokat, Es meg vötte Tunetum Királyi birodalmat, Midőn az országbeliec egyenetlenségből veszédnénec egymással. Colosvarot 1573. “
A magyarvalkói templom és a templomkert felett emelkedő Tunya dombról csodálatos kilátás nyílik a református templomra, a falura, valamint az azt övező dombokra és a távoli Vigyázó csúcsra.
A templommal szemközti domboldalon állt egykor a Valkai család várkastélya. Ezen a helyen élt és írta regényes históriáit Valkai András is. A valkai birtokot azóta benőtte a fű…
